„A szél arra fúj, amerre akar, hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön, és hova megy, így van mindenki, aki Lélektől született” (János 3:8).

Jézus a Szentlélek munkáját a szélhez hasonlítja egy Nikodémus nevű emberrel folytatott beszélgetésében.

A szelet magát nem láthatjuk, de a jelenlétét, hatását érzékeljük. Összekócolja a hajunk, lobogtatja a kötélen száradó ruhákat, a házakra kifüggesztett zászlókat, hajtja a hatalmas szélkerekeket.

Mi is hát a szél?

A szél a levegő áramlása, amelyért az eltérő hőmérséklet, a légnyomás és a nap a felelős.
A nap süt, felmelegíti a föld felszínét és a körülötte lévő levegőt. Minél melegebbé válik a levegő, annál könnyebb lesz. A könnyebb, melegebb levegő pedig felemelkedik, a helyére nehezebb, hűvösebb levegő áramlik azokról a helyekről, ahol kevesebb volt a napsütés. Fúj a szél – mondjuk ilyenkor.

A szél azonban nem mindig ugyanazzal az erősséggel fúj.

Van amikor csak a frizuránkat borzolja össze, de előfordul az is, hogy fákat csavar ki. A szél erősségét egy úgynevezett Beaufort-skála (ejtsd: Bófor) segítségével mérik és km/órában adják meg. A kettes fokozat a skálán például azt jelenti, hogy óránként 5-11 kilométeres szél fúj, a fák éppen csak lengedeznek. Ha 90 km/órás sebeséggel fúj a szél – ami a skálán a 9-es fokozatnak felel meg –, akkor már viharos erejű. 117 km/órától orkánról beszélünk, amely a skálán a 12-es fokozatnak felel meg.

Hatalmas károkat okozhatnak a forgószelek, amelyek gyakran előfordulnak földünk egyes tájain. A hurrikán kialakulásához meleg, legalább 26-27 fokos trópusi tengerre van szükség. Mivel a levegő a hurrikán belsejében egyre gyorsabban emelkedik, rövid idő alatt szédítő sebességű spirális légmozgás alakul ki. A hurrikán földünk északi féltekén az óramutató járásával ellentétesen, a déli féltekén azzal megegyező irányban forog. Gyakran erős esőzések és szökőárak kísérik. Ezt a szelet Kínában tájfunnak, a trópusokon ciklonnak nevezik. Maga a tölcsér több száz kilométer átmérőjű is lehet. A hurrikán centrumában, amit a hurrikán szemének neveznek, szélcsend van és eső sem esik.

1953 óta az Egyesült Államokban a hurrikánoknak nevet is adnak.

Elnevezésük ábécé sorrendben történik, tehát az év első hurrikánjának A betűvel kezdődik a neve. A nevek között egyenlő arányban van férfi és női név is. Ha az angol ábécé betűi elfogynának, akkor a görög ábécé betűit veszik sorba (alfa, béta stb.).

Szárazföld felett is alakulhat ki szédületes sebességgel forgó szél, aminek tornádó a neve.

A tornádó kisebb és rövidebb ideig tart, mint egy hurrikán, viszont a romboló ereje sokkal nagyobb. Autókat, legelő teheneket, fákat és házakat emel fel a levegőbe. Kisebb-nagyobb tornádók bárhol előfordulhatnak a földön, azonban Észak-Amerikában a leggyakoribbak. Ott évente mintegy 800 alkalommal alakul ki ilyen forgószél.

Hazánkban a szelek elnevezése attól függ, hogy melyik égtáj felől fújnak.

Ha például északról fúj, akkor északi szélnek nevezzük. Magyarországon a leggyakoribb az északnyugati, illetve északkeleti szélirány. Nem véletlen tehát, hogy hazánk északnyugati táján, Győr, Sopron közelében találkozhatunk nagyon sok szélerőművel. A szélerőművek „vitorláit” hajtva, a szél segítségével áramot fejlesztünk. A szél egyike az úgynevezett megújuló (újra termelődő) energiaforrásoknak.

Emellett a szélnek, ha nem viharos erejű, sok mindent köszönhetünk még. Szállítja a virágport egyik növényről a másikra, elősegítve ezzel a megporzást, viszi az apró növényi magvakat, esőfelhőket hoz, kisöpri a nagyvárosokból az emberek egészségét károsító füstöt, kormot, szmogot.

Dóri néni