Szúsza
[forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/Susa]
Ki volt Ahasvérós?
Amikor még én is gyerek voltam, úgy hittem, hogy Ahasvérós egy súlyosan beteg király volt, hiszen a hasába valamilyen vírus került.
Az ószövetségi idők nagy keleti királyai azonban mind furcsa neveket viseltek. Ott volt például az asszír Tukulti-apil-Ésarra. Nevét valószínűleg csak szülei tudták helyesen kiejteni, mert a Biblia írói Tiglatpilézernek, vagy egészen egyszerűen csak Pulnak becézték. Így van ez Eszter királyné férjével, a perzsa nagykirállyal, Ahasvéróssal is. Édesanyja Khsajarsa néven hívta vacsorázni, de a perzsákon kívül nem volt ember, aki ezt helyesen ki tudta volna ejteni. Ezért hát a zsidók leegyszerűsítették, és inkább Ahasvérósnak hívták. De kiejtési problémákkal küszködtek a görögök is, akik Xerxész (ejtsd: Kszerkszész) néven emlegették. És mivel a görögök le is győzték őt, ma az iskolákban, könyvekben, lexikonokban mindenhol találkozhatunk Xerxész nevével.
Perzsa nagykirályként kényelmesen, egy emelvényre felállított aranyozott sátorból nézte végig a csatákat. Talán azt hitte, hogy egy akciófilmet néz, melynek a kimenetele minden esetben az ő seregének győzelmével végződik.
Azonban Xerxész csalódott a görög hadjáratban. A hadvezetést tisztjeire bízta – akik egyébként további vereségeket szenvedtek –, ő maga pedig hazautazott Perzsiába. Életének hátralevő részében nem is foglalkozott hadügyekkel. Csak a fővárosai építésében (Szúsza és Perszepolisz), ünnepségek tartásában és a lányokkal töltött időben lelte örömét.
Képfelirat: Perszepolisz, Irán
Ebbe a helyzetbe illeszkedik bele Eszter története is. Az ősi perzsa feljegyzések nem beszélnek Xerxész feleségeiről, de az Eszter könyvében leírt szokások jól visszatükrözik a korabeli perzsa szokásokat. A birodalomban jól kiépített úthálózat segítette a futárok szolgálatát. Ezt használja ki Xerxész, amikor elbocsátja feleségét, Vastit, és minden tartománynak rendeletben kiadja, hogy „Mindenütt a férfi legyen az úr a házban!” (Eszter könyve 1:22). De ezen keresztül kürtölik szét Hámán gonosz tervét is (3:14-15). És Mordokaj parancsa a zsidók védelmében is ezeket az utakat használja (8:9). A hír terjedését az egymástól egyenlő távolságban lévő váltóállomásokon várakozó pihent lovak segítették elő.
Xerxész, vagy Ahasvérós igazi keleti nagykirály volt.
Volt, hogy hirtelen támadt haragjában ostoba módon élt vissza korlátlan – vagy korlátlannak hitt – hatalmával. Talán kicsit naiv és hiszékeny is volt, aki nem látta át az udvari cselszövéseket, melyek hol ellene, hol pedig egy kiszemelt személy vagy csoport ellen irányultak. Ugyanakkor tudott jóságos és igazságos is lenni. Személyében végletes formákban jelenik meg – az amúgy minden emberben jelen levő – jó és rossz közötti küzdelem.
Tamás bácsi