A szaglás érzékszerve

Jártál már úgy, hogy egy pékség előtt elhaladva megcsapott a sülő kenyerek és péksütemények illata? Vagy hazaérve az iskolából már az udvaron, vagy a lépcsőházban érezted a készülő ebéd illatát?

A kellemes illatok érzékelését szaglószervünknek, az orrunknak köszönhetjük.

Ez egy újabb érzékszerv, amellyel a bennünket körülvevő világot érzékeljük. Ezenkívül az orr segítségével szívjuk be és fújjuk ki a testünket éltető levegőt is.

Az orrunk nemcsak a kellemes illatokat érzékeli, hanem a rossz szagokat is.

Ez óv meg bennünket attól, hogy például romlott ételt együnk. Az ember mintegy 10.000 illatanyag megkülönböztetésére és emlékezetben tartására képes, ezek közül azonban csak harminc-negyvenet tudunk megnevezni.

De honnan tudjuk az egyes illatokat felismerni és megkülönböztetni?

A levegőben lévő szagmolekulák (a molekulák néhány atomból álló icipici részecskék) a levegővétel során bejutnak az orrlyukadba egészen az orrüreg tetején lévő szaglósejtekig. A mintegy harminc millió hosszúkás szaglósejt az orr nyálkahártyájába ágyazódva, nagyjából négy-öt négyzetcentiméteren helyezkedik el. A szaglósejtek igen rövid életűek, egy-három havonta kicserélődnek, ezzel biztosítva, hogy szaglásunk mindig tökéletes legyen. A szaglósejtek finom csillószőrein mintegy háromszázötven különböző érzékelő (receptor) helyezkedik el, minden szagingernek egy saját receptor. Ha a szagmolekula és a receptora összetalálkozik, ingerület alakul ki, amelyet a szaglóideg az agyba továbbít. Itt tudatosul, hogy az ingerület milyen szagnak, illatnak felel meg. A szagmintát agyunk több évre eltárolja, az emlékeink közé teszi azzal a képpel együtt, ami a szag forrása volt.
Ezért van az, hogy egy-egy illat vagy szag érzékelésekor jó vagy rossz emlékképek, érzések is előjönnek. Például a fahéj az almáskalácsra, a fenyőillat karácsonyra, egy parfüm egy meghatározott emberre emlékeztet.

A náthás időszakban

rövid ideig meg vagyunk „fosztva” a szaglás képességétől, mert a szagmolekulák ilyenkor nem tudnak eljutni az orr nyálkahártyáján keresztül a szaglószőrökig az orrdugulás vagy az orrfolyás miatt. Ilyenkor érezzük csak igazán, hogy milyen fontos ez az érzékszerv! Hiába szippantunk a levegőbe, nem érzékelünk semmit. Nem érezzük az étel illatát, de még az ízét sem!

Orkán az orrban – a tüsszentés

Ha beleszippantunk a borsszóróba, ha takarítás közben beszívjuk a port vagy számunkra szokatlan, kellemetlen szagot érzünk, akkor tüsszentünk. A testünk így kíván megszabadulni attól, ami zavarja őt.

A tüsszentés két szakaszból áll. Az első szakaszban beszívjuk a levegőt, ami elmegy a hangszálak mellett, és ez adja a „haa-haa-haa” hangot. A „pci”-nál a levegő egy orkán sebességével, mintegy 160 km/órás sebességgel repül ki a szánkon és olykor az orrunkon is.

Tudtad-e, hogy

  • a bálna orrlyukai a feje tetején helyezkednek el, és be is tudja azokat zárni?
  • a szaglás igazi mesterei a kutyák? Ez többek között azon is múlik, hogy ők nagyon gyorsan veszik a levegőt, így gyakrabban, több szagmolekula jut az orrukba.
  • az elefántok az orrukkal még tárgyakat is képesek megfogni?