Hideg vagy meleg? – A tapintás érzékszerve
Újra itt a nyár, a strandolás, a pancsolás ideje!
A szemeddel gyönyörködsz a kékes-zöldes Balatonban, az orroddal felszippantod a sülő lángos illatát. De hogy milyen melegen süt a nap, kellemes meleg-e a víz, puha-e a homok a lábad alatt, azt egyetlen érzékszerveddel érzékeled, mégpedig a tapintás érzékszervével, amely a bőrünk felszíne alatt helyezkedik el.
A bőrünk a legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk. A bőröd segítségével érzékeled, hogy valami kemény vagy puha, hideg vagy meleg, sima vagy érdes. A fájdalmat, a nyomást is ezen keresztül érzékeljük.
A bőrfelszín alatt számos érzőidegrost és receptor található, amelyek érzékelik az ingert és az idegpályán keresztül az agyba továbbítják. A különböző ingereket különböző idegvégződések veszik fel. Vannak, amelyek a meleget érzékelik, mások a hideget. Egyesek a leggyöngédebb simogatásra is érzékenyen reagálnak, míg mások csak nagyobb kiterjedésű nyomásra.
A receptorok számát az egész bőrfelületen 300-600 millió körülire becsülik.
A bőrünk nem mindenhol egyformán érzékeny, egyes testrészek érzékenyebbek. Ezeknél a testrészeknél az idegvégződések és a receptorok szorosabban állnak egymás mellett, mint a kevésbé érzékeny területeken. Az ujjbegyeden például több ezer tapintóreceptor található, ugyanígy az ajkadnál és a nyelvednél is. Az ujjbegyeddel már egymástól két milliméterre elhelyezkedő két kiemelkedő pontot képes vagy elkülöníteni. Így olvassák a vakok is a Braille-írást.
A kisgyermekek pedig mindent a szájukba tesznek, hogy a tárgyakat az ajkukon és a nyelvükön lévő receptorok segítségével „tapogassák” ki.
Még a testszőrünk is szállítja az érintésből eredő információt, mert az egyes szőrszálak gyökerénél található idegvégződések minden mozgást jelentenek.
Ez a fajta érzékelés egyes állatoknál különösen érzékeny. A bajuszszőr vagy a bajusz a macskáknál, de a rágcsálóknál vagy a fókáknál olyan finom érzékelő, hogy a szemüket szinte alig kell használniuk a táplálékszerzés, a vadászat során.
Emlékszel milyen volt, amikor utoljára megütötted magadat? Azon felül, hogy felkiáltottál, mindjárt el is rántottad azt a testrészedet, amelyet megütöttél, a fájdalom ugyanis annyira kellemetlen érzés, hogy mihamarabb meg akarunk tőle szabadulni.
Hogyan érzékeled a fájdalmat?
Az ütés mint inger, ingerli a bőröd szabad idegvégződéseit. Az érzőidegen keresztül az információ eljut a gerincvelőbe, ahonnan az izmok megkapják a parancsot, és elrántják arról a helyről a testedet, ahol az ütés ért. Ezzel egyidőben az érzőidegek az agyba is elküldik az információt, és azonosítani is tudod a fájdalmat.
Tudsz olvasni a hátaddal?
Kérj meg valakit, hogy írjon a hátadra különböző betűket, szavakat az ujjával! Ki tudod találni, hogy milyen betűt vagy szót írt le? Igaz, hogy a hátad kevésbé érzékeny, mint az ujjbegyed, de itt is található annyi tapintóreceptor, hogy „olvasni” tudd az írást.
Ezzel az érzékszerveink körül tett utazásunk végére értünk.
Ha figyelmesen olvastad írásaimat, akkor most minden gond nélkül be tudod rajzolni a kicsi indián fiú érzékszerveit.
A tapintás érzékszervét, azaz a bőrt, sárga színnel színezd ki! (Igaz, hogy az indiánokat rézbőrűeknek nevezték, de ezt az elnevezést az arcukra kent festék, nem pedig a bőrszínük miatt kapták.)
Tudtad, hogy...
- senki másnak nincs olyan ujjlenyomata, mint neked? Ugyanis minden embernek egyedi ujjlenyomata van.
- a bőrünk hozzászokott a ruha érintéséhez? Máskülönben nem tudnánk elviselni a viszketést.