Egy sejtelmes fényfüggöny

Ez a különleges jelenség késő ősztől kora tavaszig figyelhető meg Földünk északi országaiban, mint például Norvégiában, Finnországban, Svédországban, Izlandon.

Élénk, színes fények cikáznak át az éjszakai égbolton, néha villódznak vagy reszketve pislognak, táncolnak. Ez nem más, mint az északi fény vagy más néven sarki fény.

Hogyan jön létre ez a káprázatos természeti jelenség?

Kiindulási pontja a Nap, amely mint te is tudod, egy csillag, és mint minden csillag, így a Nap is magas fokon izzó gázokból áll. Nekünk ezt egy kicsit nehéz elképzelni, mert itt a Földön általában szilárd dolgokkal vagy folyadékkal (víz) vagyunk körülvéve.

A nap kívül, belül izzik, forrong, gyakran vulkánkitörésekhez hasonló robbanások tapasztalhatók rajta, amelyeket napkitöréseknek nevezünk.

A napkitörések során a gázok több százezer kilométer magasra repülnek az űrben. Ezek egy része visszahull a Napba, de egy része felhőként elhagyja azt. Ez a gyors felhő néhány nap múlva el is éri a Földet. A gázfelhőben lévő részecskék elektromos töltéssel rendelkeznek, amelyek a sarkok körül reakcióba lépnek a Föld mágneses mezejével és gerjesztik a nagy magasságban (100-400 kilométer magasan) lévő atomokat, amelyek ezáltal világítanak. Ez adja a gyönyörű, sejtelmes fényt.

Ez a jelenség Földünk másik sarkán, a déli sarkon is tapasztalható, csak ezt déli fénynek nevezzük.


Dóri néni