A hallás

Kedves kis Barátom!
Bizonyára emlékszel, hogy egy sorozatot indítottunk útjára, amelynek során az öt érzékszervünket mutatjuk be. Most a fülünkkel, a hallással folytatjuk az ismerkedést.

A hallás segítségével információt gyűjtünk a környezetünkről és kapcsolatot teremtünk, beszélgetünk más emberekkel.
A két fülünk különböző távolságra van a hang forrásától. A hang az egyik fülünket hamarabb eléri, mint a másikat, így annak az irányába fordulunk, hogy jobban halljunk.

Fülünk három részből áll: külső fül, középfül és belső fül.

Mi történik a fülünkben?

A fülkagylónk, mint egy tölcsér összegyűjti a különböző hangokat, zörejeket, amelyek hanghullámok formájában a hallójáraton keresztül eljutnak a dobhártyánkhoz. A dobhártya – mint egy igazi dob – ennek hatására elkezd rezegni.

Innen már a középfülben található hallócsontocskák: a kalapács, az üllő és a kengyel továbbítják a rezgést a belső fülünkben található csigához. A csontocskák az alakjukról kapták a nevüket, és ezek a testünk legkisebb csontjai.
A csigát folyadék tölti ki, felszínét pedig apró szőrsejtek borítják. A rezgéstől a szőrsejtek mozogni kezdenek, aminek hatására elektromos jel keletkezik, amit a hallóideg továbbít az agyba. Ekkor kezdünk el hallani.

Mivel középfülünk összeköttetésben áll az orrüreggel, ezért ha megfázunk, folyik az orrunk, akkor akár a fülünk is megbetegedhet.

 

 

Próbálj ki néhány egyszerű kísérletet!

Tedd a két kezedet egymás mellé, úgy hogy egy félgömböt képezzenek. Tedd rá így a kezeidet az egyik füledre! Susogást fogsz hallani. Ez azért van, mert ilyenkor nem a külvilágot, hanem a dobhártyát ellátó erek véráramlását hallod.

A víz alatt másként hallasz. Fürdés közben feküdj bele a vízzel teli kádba, úgy, hogy a füleid víz alatt legyenek. Lehet, hogy hallani fogod saját szívverésedet, ugyanis a vízben a hangok, a zajok jobban terjednek, mint a levegőben. Ez jelenség szintén összefüggésben áll a dobhártya véráramlásával.

Vedd fel a hangodat egy telefon segítségével, majd hallgasd vissza, amit felvettél! Egészen másként fog hallatszódni a hangod, mint ahogy gondolnád. A beszédhangod ugyanis két úton jut el a hallóidegedhez: az arcüregen és a levegőn keresztül. A telefon viszont csak a levegőn keresztül terjedő hangodat veszi fel. Furcsának tűnhet elsőre, de rajtad kívül mindenki így hall téged.

Készíts telefont! Keress egy több méter (kb. 10-20 méter) hosszú zsinórt! Fogj két műanyag poharat (joghurtos, kefires) és szülői segítséggel fúrj lyukat mindkettő aljába! Húzd a zsinór egyik végét át az egyik poháron, a másik végét pedig a másik poháron. Köss a zsinór mindkét végére egy-egy csomót, hogy ne tudjanak kicsúszni a pohárból. Ezzel el is készült a telefonod. Menj át a másik szobába, vagy menj ki a kertbe, feszítsd ki a zsinórt és beszélj bele a pohárba! Így nagy távolságról is tudsz beszélgetni valakivel. Ez esetben nem a levegő fogja a hangodat továbbítani, hanem a zsinór.


Mosoly Doktor