23. nap

Csak reméltem, hogy nem érkezek túl későn. Az ajtó előtt még mindig ott tornyosult a fenyő, szóval hátra mentem az ablakhoz. Az üvegen keresztül a következő látvány tárult a szemem elé: Gorilla zsonglőrködött a csillagszórókkal. Kisfánti éppen egy csomag zsebkendőt bontott ki, gondolom azért, hogy letörölje a könnyeit. Zöldmaci a sarokban ült szótlanul. Nála ez a sértődöttség jele. A konyhából csörömpölés és csattogás hallatszódott, na meg Burizer és Csuszta kiabálása. Vajon min vesztek össze már megint? Mackót nem zavarta a hangzavar. Az igazak álmát aludta. Amikor Burizer egy vödör vizet loccsantott Gorillára és a csillagszórókra, úgy éreztem, itt az idő közbelépni. Megkocogtattam az ablaküveget. Persze, hogy nem hallotta senki. Nem akartam nagyobbat ütni, mert kitörik az üveg, ám ekkor megjelent az ablak előtt Kisfánti, és kinyitotta nekem. Nagy nehezen bemásztam. Amikor leereszkedtem a szőnyegre, majdnem ráléptem egy úszó gyertyára.
– Hahó! – köszöntem.
– UUU, megjött a Mikulás! – lelkendezett Gorilla.
– Reménytelen eset vagy, Gorilla! – sóhajotta Burizer. – A Mikulás három hete volt itt!
– Na jó, ebből elég! – tapsoltam kettőt. – Mindenki feláll, és takarít! Így nem lehet karácsonyt ünnepelni!
Természetesen senki se mozdult. Benyúltam a zsebembe, és elővettem a térképeket. – Mivel így viselkedtetek, eldugtam az ajándékaitokat. Csak ezeknek a térképeknek a segítségével találhatjátok meg őket. De addig nem kaphatjátok meg a térképeket, amíg nem ragyog itt minden!
Zöldmaci azonnal felpattant a sarokból, és elsuhant mellettem…

Ábel

Az elefántok jól hallanak, mert nagy füleik vannak. Meghallják a lopakodó lépteit azoknak, akik meg akarják őket viccelni. Meghallják, ha valaki suttogva kicsúfolja őket. A kis elefántok is nagyon jól hallanak. Burizer kiabált Csusztával, utána Gorillával, Mackó horkolt, Gorilla táncolt, Csuszta zajongott a konyhában, Mackó még hangosabban horkolt… Én mégis meghallottam a halk kopogást. Mert nagy fülem van. Igen, kicsi vagyok, mégis nagy fülem van. Félek, hogy valaki előbb találja meg az ajándékomat, mint én. Ezért segítek a takarításban. Visszaviszem a törpefenyőmet a bunkerembe. Ott legalább tetszeni fog valakinek. Nekem.

Kisfánti

Ebben a társaságban két rendkívül veszélyes és kiszámíthatatlan elem van: Csuszta és Gorilla. Gorilla majdnem felgyújtotta a házat a csillagszórókkal. Szerencsére én vagyok a legfelelősségteljesebb a csapatban. A krízishelyzetekben is én vagyok a legnyugodtabb. Az utolsó pillanatban, halált megvető bátorsággal eloltottam a lángoló csillagszórókat. Ezzel együtt Gorilla lelkesedése is kihunyt, aminek szerintem mindenki örült. A mai akcióm után mindenképpen kitüntetést érdemlek a tűzoltóságtól. Csuszta végig akadályozta a munkámat. Folyamatosan kiabált velem. A hősök sorsa már csak ilyen. De most az egyszer össze kell fognunk Csusztával, hogy kitakarítsuk a házat. Az ajándékomat akarom! Minél hamarabb!

Burizer

A konyha romokban. A nappali még tűrhető állapotban volt, amíg Burizer akkora árvizet nem csinált, hogy úszott minden. Ráadásul pont a felmosóvödröt találta meg, ami tele volt kosszal és szutyokkal. Gratulálok a produkciójához. Először a konyhát takarítom ki. Összeseprem az eltört tányérokat (nyilván ezeket is Burizer törte össze a „mentőakció” során). Utána elmosogatok. Remélem, a többiek is igyekezni fognak. Vajon hol lehet az ajándékom? Annyira izgatott vagyok.

Csuszta

Brumm, brumm! Álmomban egy málnabokrokkal teli erdőben jártam. A bokrokat és a fákat hó borította. Miközben két marokkal tömtem magamba az édes gyümölcsöt, eszembe jutott, hogy télen nem is terem málna. Innen tudtam, hogy álombeli vidéken járok. A lábam egyszer csak fázni kezdett. Hideg vizet éreztem. Mintha patakba lógattam volna a lábujjaimat. Ez már sajnos valóság volt. A papucsomat teljesen eláztatta az árvíz. Az ajtó felől fagyos szél hatolt a szobába. Ez azt jelenti, hogy Zöldmaci végre elcipelte a fenyőt az ajtó elől? Mi történt itt?

Mackó

– CCCCC! CCCCC! CCC! CCC!

Fordítás: Ajándékok. Rejtekhely. Térkép. Megszerzem. Előtte takarítok. Kimegyek az ajtóhoz. Megfogom a fenyőt. Hová tegyem? Nem látok semmit. Sötét van. Havazik. Elhajítom, be az erdőbe. Nagy csattanás. Néhány fa kidőlt.

Zöldmaci

Kedves Gyerekek! Köszönöm, hogy velem tartottatok a mesében. Az utolsó részt holnap nézhetitek meg egy videóban, ahol láthatjátok a teljes csapatot. Addig gondolkozzatok el azon, hogy mi a karácsony lényege: az ajándékok? Az étel? A karácsonyfa? Találkozzunk holnap!

Ábel