22. nap

Karácsony estéje kész katasztrófának indult. Kezdjük azzal, hogy négy karácsonyfát állítottak fel. Kisfánti az asztalra rakta rá az elefántos törpefenyőt. Csuszta rákiabált, hogy azonnal vegye le az asztalról, mert ott fognak enni. Kisfánti bőgve elrohant. Burizer a sarokba telepítette a karácsonyfát, ami nem is látszott fának a sok égőtől és csillagszórótól. Annyira villogtak, hogy már nem lehetett odanézni, mert bántotta a szemet. Gorilla is felállította a pálmafát. A díszítés eredetileg banán volt. De csak volt, mert Gorilla már karácsony előtt megette a díszeket. A negyedik fa, egy óriási erdei fenyő éppen az ajtót torlaszolta el. Nem lehetett bemenni, se kijönni. Az ablakon keresztül közlekedtek. A fenyőt csak Zöldmaci lett volna képes elmozdítani (ő nagyon erős a sok zöldalmától), de megsértődött, mert nem vihette be a házba. Így otthagyta az ajtó előtt. Csuszta is sokat idegeskedett. A sült hal odaégett, a banánturmixot megitta Gorilla, amikor nem nézett oda, a Kisfántinak szánt kecsketej megsavanyodott. Teljes káosz és felfordulás uralkodott a házban. Ekkor elhatároztam, hogy odamegyek, és mesélek egy kicsit nekik arról, mi a karácsony lényege.

Ábel

A mai napra

„Ami titeket illeti, testvéreim, ne fáradjatok bele a jó cselekvésébe.” Thesszalonika 3:13

Készíts egy kis ajándékot egy olyan személynek, akit kevesen vesznek észre (pl. az iskolában a portás néninek/bácsinak vagy a konyhás néniknek, az óvodában a dadusnak stb.)!