9. nap

Felhúztam a korcsolyámat. Nagyon jól áll. Úgy fogok siklani a jégen, mint a villám. Én vagyok a legjobb korcsolyás a csapatban. Ezt még Burizer is elismeri. A tó valóban be volt fagyva. Tökéletes a száguldáshoz. Elsőként Burizer ment rá a jégre. Egyből el is dőlt. Én dőltem a nevetéstől. Hogyan akarja így megtanítani Kisfántit? Burizer dühösen felkelt, és odakiáltott Kisfántinak:
– Jöhetsz!
Kisfánti nem akart. Nem csodálom, én se mentem volna.
– Gyere nyugodtan, Kisfánti! – kiáltottam oda neki. – Burizer majd megfog, ha elesel!
Ezután tettem egy kört a tavon. Majd felgyorsítottam. Egyre gyorsabban, és gyorsabban. Korcsolyázás közben trükköket is csináltam. Előre szaltó, hátra szaltó, dupla pörgés stb. Azt hittem, senki nem érhet a nyomomba. De hirtelen valaki elsuhant mellettem. Ez nem lehet igaz…

Csuszta

A mai napra

„De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” Ézsaiás 40:31

Rajzold le néhány papírlapra azokat az embereket, akikben megbízol, mert ismered őket, és tudod, hogy segítenek és szeretnek téged!

Isten mindenkinél jobban szeret téged, ezért bátran bízz benne!